+36 30 396 0514 | info@belsomezo.hu

Belső Mező blog

Belső Mező blog | Indiai utazásaim

Indiai utazásaim – Rishikes a jógik városa

Sok éve jógáztam már és tanultam ennek az életformának a filozófiáját amikor megérkezett a lehetőség az életembe, hogy Indiába mehetek tanulni. Nagyon izgatott voltam mert még soha nem utaztam ilyen messzire. Mindent összepakoltam és egy ponton elengedve az izgalmat átadtam magam az utazásnak. Az isztambuli átszállás után Delhibe érkezett meg a gépünk, ez volt az első indiai pillanatom. A reptéren nyüzsgő, hömpölygő tömeg, ami minden szabályt betartva békésen áramlott a kijáratok felé. Ahogy kiértünk a reptér épületéből beleszippantottam a levegőbe, fűszerek addig még soha nem érzett szagát éreztem, figyeltem a hangokat, hol éneket, hol hangszereket, hol fura gyors beszédet hallottam- csend sehol nem volt a hangok kitöltötték a teret.  Még soha nem láttam ennyi embert egyszerre és ez csak egy átlagos kedd reggel volt, nem valami rock fesztivál. Éreztem a bőrömön a nap melegét és a párát, ami mindenbe beitta magát. Megérkeztem.

 

Visszaengedtem a jelenlétemet a felszínes áramlás sodrásába. Egy éjszakát töltöttem el Delhiben egy meglehetősen nagy toleranciát igénylő hotelben. Indiáról tudni kell, hogy elvárja tőled a normái felé tanúsított elfogadást, ez a feltétele annak, hogy megmutassa kincseit neked. Másnap egy egésznapos buszút várt rám fel a hegyekbe a Himalája lábához, Rishikesbe. Ahogy haladt felfelé a busz láttam, hogy nővi be a modern világ zűrzavaros dübörgése, neon fényű hivalkodása a régi kultúra varázsos, misztikus világát. Mindenhol lakótelepek törtek elő a poros földből, ott, ahol a tehenek még szabadon szédelegnek a nem létező utcákon. Abszolút szürreális világba csöppentem. 

 
Belső Mező blog | Indiai utazásaim

Mikor megérkeztünk első dolgom volt egy jó hűsítő fürdőt venni. Ahogy a zuhany alatt álltam hangokat hallottam a szobámból, számomra eddig ismeretlen fura hangokat. Résnyire nyitottam az ajtót és úgy kukucskáltam be a szobába. Két majom nézegette a bőröndömet, pontosabban egy anya majom hasán kapaszkodó kölykével. Fogalmam sem volt mit csináljak, hallottam már hogy ezek a majmok néha nagyon agresszívak is tudnak lenni, így jobbnak láttam várni. Az úton vettem magamnak egy zacskó kekszet ezt nagy boldogan megtalálta az anyamajom és mint aki jól végezte dolgát távozott a szobámból. 

 

Igyekeztem felvenni India ritmusát, elindultam körülnézni a városba. Természetesen gyalog aztán később tok-tokkal tovább egészen a Gangeszig. Indiában sajátos kresz szabályok vannak. Dudálással jelzik egymásnak, ha jönnek a kanyarban és kicsit az, aki mer az nyer szabálya is lüktet. A tehenet, mint szent állatot tisztelik ezért neki mindig elsőbbsége van, mint nálunk a gyalogosnak. A Gangesz fölött hatalmas függő híd vezet át a folyó másik oldalára. A hídon ugyanúgy közlekednek a majmok, tehenek, mint az emberek és valahogy mindig tudjuk, hogy ki menjen előre. A kis utcákon az oltárok olyan sűrűséggel vannak elhelyezve, mint nálunk a buszmegállók és mindegyiknél látsz valakit imádkozni. Füstölők szaga és mantrák hangja lengi be Rishikes öreg utcáit.

 
Belső Mező blog | Indiai utazásaim

A hely elrabolja minden érzékedet a füledet, az orrodat, a szemedet stb. Kikapcsol minden normát, amibe eddig kapaszkodva közlekedtél ebben a fura világban, érzed ahogy lassan feladod azt, hogy európaiként lépkedj és ahogy átadod magad, engedi láttatni veled a varázslatot.

 

Az eddig ijesztő barna hajú, sötét szemű emberek, meleg tekintetű kedves szenteket tisztelő emberekké változnak.  A mantrák visszhangzanak a lényedben két nap után és életre keltenek egy új megélést, egy átlátható rendet a zűrzavarban. Átadtam magam. Benne vagyok. 

 

Nem a szemetet és a koszt látom, érzem a szent folyó tisztító áramlását és a Himalája látványának erejét. Látom ahogy a jógik hite megjelenik hajnali folyóparti gyakorlásukban és értem Ganésha védelmező szerepét minden tok-tokban. Életre keltek a könyveim szereplői, a tanítások sorai körülöttem vannak. Eltűntek az otthoni aggodalmak és normák, szabadság és elfogadás van bennem. 

 

Rájövök az élmény tanítására:

A szabadság az elfogadásban van elrejtve, ezen keresztül kel életre bennünk.  Ez volt India ajándéka számomra.  Az utazásom végén hazaérve, kevesebb ember, nagyobb csend vett körül. Az Indiából hozott énem még furcsállta ezt a steril, és távolságot tartó világot. Az voltam még pár napig, aki csak megfigyel és ez jó volt. Benne tartott a saját világomban, amiben elsősorban ítélkezés nélkül, kapcsolódom mindenhez, mindenkihez csak figyelek és Teljes Egységben vagyok önmagammal. Később, elnyeltek, a felszínes hétköznapok, de vannak emlékeim, amikben Indiára gondolva újra rátalálok az egységre önmagammal és az elfogadásra a környezetem felé. 

 

Köszönöm India!

Belső Mező blog | Indiai utazásaim | Kovalik Orsolya
Ferencz-Kovalik Orsolya
Ne maradj le!
Iratkozz fel hírlevelemre!
Bejegyzések

Még ezek is érdekelhetnek

Az elveszett nőisesség nyomában

Mikor megszületünk életutunkhoz éppen megfelelő mennyiségű női és férfi energiát kapunk. Ennek az egyensúlynak a megtartása adja egészségünket, boldogságunkat.

ELOLVASOM
Belső Mező blog | Mantra és Hangfürdő est | Kovalik Orsolya

Őseink ereje

Pár hete volt egy nagyon különleges élményem. A fiammal elhatároztuk, hogy körbe tekerjük a tatai tavat, bringával.

ELOLVASOM
Belső Mező blog | Belső elköteleződésed fénye

Belső elköteleződésed fénye

Mostanában sokat beszélgetek a hozzám járókkal a bezártság érzéséről, a pánikról és a kilátástalanságról, vagyis a mostani vírus okozta élethelyzet nehéz megéléséről.

ELOLVASOM