A XXI. században az egészség legsúlyosabb rizikófaktora a stressz.
De mit is jelent valójában a stressz?
Dr. Selye János a világhírű biológus, aki életét a stressz fiziológiájának kutatására szentelte, a stresszt úgy határozta meg, mint „a test nem specifikus válasza a testet ért igénybevételre.” Az eseményeket és körülményeket (igénybevételeket), amelyek stresszt idéznek elő stresszoroknak nevezzük. Zaj, hőmérsékletváltozás, túllépett határidők, viták- bármely szituáció, ami alkalmazkodást követel meg tőlünk, legyen kellemes vagy kellemetlen- stresszor.
A stressznek két fajtája létezik az úgynevezett eustressz vagy másnéven jótékony feszültség, kontrolált stressz és ennek ellentéte a distressz az ártalmas stressz. Négy körülménytől függ, hogy a stressz egészséges kihívást jelent-e, amely edzi a szervezetet, vagy pedig megbetegít.
Ez a négy tényező a következő:
- időtartam,
- a dózis,
- hogy urai vagyunk-e a helyzetnek,
- hogy látjuk-e értelmét és okát a stressznek.
A négy tényezőt illetően nincsenek egyértelmű szabályok, mindig egyéni megítélés alá esik, hogy ki mennyi stresszt visel el.
A négy tényezőt illetően nincsenek egyértelmű szabályok, mindig egyéni megítélés alá esik, hogy ki mennyi stresszt visel el.
Testi tünetek:
hideg kéz, hát és fejfájás, feszülő váll, emésztési gondok, alvás zavarok, fülzúgás, nyugtalanság, fáradtság, égő szemek
Érzelmi tünetek:
félelem, üresség, kétségbeesés, ingerültség, düh, ellenségeskedés, alaptalan boldogtalanság, önteltség
Viselkedési tünetek:
túlzásba vitt alkohol-, cigaretta- és kávé fogyasztás, mértéktelen evés, (farkaséhség) fogcsikorgatás, nem jutni a feladatok végére
Szellemi tünetek:
feledékenység, figyelemzavar, csökkenő kreativitás, a humorérzék elvesztése, döntésképtelenség
A stressz legpontosabb fokmérője azonban az alvás. Melynek minőségét rombolja, hogy a technikai fejlődésnek köszönhetően állandóan elérhetőek vagyunk. A monitorok és a telefon kijelző álltal sugárzott kék fény megakadályozza az alváshoz szükséges melatonin nevű hormon termelődését. Ezért nagyon fontos, hogy állítsuk éjszakai üzemmódba a kijelzőnket még nappali használatnál is.
A digitális háló átnevelt minket. Gyors reakció időhöz vagyunk szokva és ez a valós életben türelmetlenné tesz minket. Ha várni kell valamire a számítógép előtt, rögtön felmegy a vérnyomásunk, gyorsul a szívverésünk és elkezd a szervezetünk stresszhormonokat termelni. Próbálunk egyszerre több feladatot elvégezni, így az agynak folyton egyik feladatról a másikra kell váltania. Folyamatos inger- válasz üzemmódban vagyunk. A többfeladatosság előbb utóbb kapkodáshoz vezet és gyenge eredményekhez, amitől lehangolttá, kimerülté és szorongóvá válunk.
Hogyan tud segíteni a stresszkezelésben a jóga gyakorlása?
Minden, ami történik velünk egyfajta finom rezgéssel bír, hat a lényünkre. A hirtelen váratlan örömöktől az elsöprő megsemmisítő veszekedéseken át, akár az is, ha a buszon valaki rálép a lábunkra, vagy ha a főnök leszúr minket valamiért. Ezek érzések és benyomások formájában szilárdulnak meg bennünk. Később, ha nem foglalkozunk velük, vagy talán nem is tudatosítjuk, hogy miért érezzük rosszul magunkat, fizikai tünetekké szilárdulnak tovább, akár egy hasfájássá vagy refluxszá, tikkeléssé, stb.
Az ászanák gyakorlása során a mozgást a légzéssel kapcsoljuk össze. így az elmét fékezésre és nagyobb, teljes testet kitöltő figyelemre ösztönözzük. A feladatokat több légzésig tartjuk ki, így meg tudjuk figyelni a felébredt csendben a testérzeteinket és a légzésünk milyenségét.
Tudatosítjuk az útvonalat ahogyan tudatunkban megjelenik a gondolat a következő feladatra- a test számára kiadott parancsként- eljut az érzékekhez és ahogyan a gondolati utasítást a test leköveti. Ez a csendes befelé figyelés egy mélyebb tudatosságot teremt bennünk, amiben lassan feloldódnak a feszültségek és a kettősségek.
Így tudunk hatni a testünkön keresztül az érzéseinkre és a tudatállapotunkra. Olyan ez, mint egy gyakorlati pszichoterápia, nap mint nap gyakorolva az ászanákat, folyamatosan jönnek fel elrejtett érzelmek, gondolatok, testi érzetek. A jóga rendszeres gyakorlása megmutatja, hogy csak egyetlen út van, ami a feszültség kezelésében segíteni tud ez pedig a test, a lélek és a szellem összehangolásán keresztül vezet.
